2010. március 12., péntek

"Nevetve szenvedni"

Nem kapja meg azt az örömöt,hogy lásson szenvedni,mert ezt sem érdemli meg..inkább mosolygok mikor lát és szenvedek mikor nem és letörlöm a bájmosolyt a képemről:)...nem tudom miért,de nem tudok rá haragudni.Tudom,hogy ez hülyeség,mert körülöttem mindenki 1 geci,fasznak tartja és pont akivel ezt tette pont én nem tudom,pedig gyűlölnöm és megvetnem kéne,de ez sem megy,pedig ha ránézek eszembe jut és fáj,hogy nem értem,hogy miért kaptam ezt...próbálok erős lenni,de közben bazíra gyenge vagyok.Az életben minden okkal történik:az,hogy megszülettünk és az is okkal történik ha meghalunk,vagy ha csak gyengék leszünk..csalódást okozott,de mégis védem a barátáimnál,mikor tudom,hogy valahol igazuk van...és igazuk van,de félek bevallani,mert Ő egy fontos ember volt számomra,nagyon fontos...:(Miért nem tudom utálni?megvetni?elfelejteni?miért...?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése